delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék.

Magyarországi tilalom

Az állatok védelméről és kíméletéről 1998. évi XXVII. törvény 40. § (4) bekezdése értelmében delfinnek a Magyarországra történő behozatala, utaztatása és bemutatása tilos.

Életmódja

Kb. 30-40 egyedből álló csoportokban élnek, ezeket iskoláknak nevezik. A tagok jól ismerik egymást, és közösen, jól összehangoltan vadásznak. A delfin nagy frekvenciájú hangjai számunkra ugyan nem érzékelhetők, de mégis nagy erejűek. Olyannyira, hogy a zsákmányállatokat olykor meg is bénítják, ezzel is megkönnyítve megszerzésüket.

Társas lények, szívesen játszanak az emberrel is, ezért a legkedveltebb állatok közé tartoznak. Ugyanakkor ragadozók, és egymás közti érintkezéseikből sem hiányzik az agresszió, sőt a gyilkosság. Ritkán fordul elő, hogy az embert is megtámadják.

Értelmi képességei kiemelkedőek: gyakran hasonlítják őket a csimpánzokhoz, sőt az emberhez is.

Szaporodása

A delfin évente egyszer szül, 10–12 hónapos vemhesség után egyetlen borjút. A barna delfinek még ennél is ritkábban, 3–4 évente ellenek, és szintén csak egyet. A párzás ideje egész évben kötetlen időben lehet, de a leggyakoribb mégis a nyári ellés. A delfin a víz alatt hozza világra a kicsinyét. A borjú farka jelenik meg először a szüléskor, majd a méhlepény távozása után hamarosan fel kell úsznia a víz színére, hogy levegőt vegyen. Az anyja és gyakran a delfintársak segítik a kölyköt, hogy mielőbb oxigénhez jusson. A szoptatás is a víz alatt történik, és két evés között a kis delfin fölúszik levegőért. Hogy minden a leghatékonyabb legyen, a delfin teje rendkívül zsíros és tápláló, és szinte pillanatok alatt bele tudja pumpálni a kicsibe a tejet.

Leírása

A delfineknek átlagosan 80-100 differenciálatlan, maradandó foguk van, melyek egymásba illeszkednek. Fogaik antennaként a visszaverődő ultrahangok felfogásában és továbbításában is szerepet játszanak. Egy delfin életkorát, egy fa évgyűrűihez hasonlóan a félbevágott fog növekedési-gyűrűiből meg lehet határozni.

Légzés

A delfineknek egy légzőnyílása van, a fejük középső részén. A delfinek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni. Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.

Visszhangképzés

A delfinek hanghullámmal történő érzékelése

A delfinek másodpercenként akár 800 irányított hangot is kibocsátanak a fejük elülső részén található képződményen keresztül. A hang frekvenciája az ultrahang-tartományba esik. A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs csontban lévő üregben fognak fel. Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik. Így az állat a vízben lévő objektum távolságát, méretét és alakját meghatározza, sőt ezen felül a sebességét és irányát is megállapítja. Ezt echolokációnak nevezik. Ez nemcsak a tájékozódását segíti elő, hanem alkalmazásával vadászik is a delfin.

Kommunikáció

A palackorrú delfinekről megállapították, hogy „neveket” használnak bemutatkozásra, és egymás azonosítására: szonáris hanghullámos sorozatot használ, ami jellegzetes a delfineknél.

A delfin „látja” a hangot. Csettintő, csattogó ultrahangok sorozatát bocsátják ki, egymáshoz is ilyen jelekkel szólnak. Folynak kísérletek a delfin és az ember közti kétirányú kommunikáció fordítógéppel való megvalósítására.