Ultrahang az állatvilágban

Egy ritka kínai béka, az Amolops tormotus az első ismert kétéltű, amely ultrahanggal kommunikál.

A tengerimalac (Cavia porcellus) a rágcsálók (Rodentia) rendjén belül a Cavia nemhez tartozó, külsőre leginkább nyúlra emlékeztető, de nála valamivel kisebb testű emlős. Testhossza 20–25 centiméter, tömege 700 gramm (nőstény) – 1100 gramm (hím). Őseinek természetes élőhelye Dél-Amerika (Kelet-Brazília, Chile, Peru, Argentína). Méretben, színben, szőrfajtában igen különbözőek lehetnek, s egyik jelenleg vadon élő fajhoz sem hasonlítanak. Pontos ősük nem ismert. Elnevezése A tengerimalacnak – nevével ellentétben – rendszertanilag semmi köze a disznókhoz; testfelépítésük sokkal inkább a nyulakéhoz hasonló. A furcsa … Olvass tovább

A hangokat azonban valószínűleg nem használják (vagy nem úgy használják) ekholokációra, mint a denevérek vagy a fogascetek. A Déli-óceán és az Antraktisz jege felett jobbára kísérteties csend honol, a jég alatti világot azonban a Weddel-fókák magas hangú kiáltásai uralják. Egy friss kutatás szerint a tengeri emlősök repertoárja nem merül ki az ember által hallható hangokban: a kiáltások … Olvass tovább

Több kolibri tud magas frekvencián énekelni, de vajon hallják is ezt a magasságú hangot? Egy rekorder ecuadori faj biztosan hallja. Egy ecuadori kolibrifaj, a csimborázói tündérkolibri (Oreotrochilus chimborazo) esetét vizsgálta meg egy amerikai-ecuadori kutatócsoport, és a vizsgálatokkal igazolták, hogy a madár reagál is az ultrahangokra, vagyis hallja azokat. A madarakra, egyes baglyok kivételével nem jellemző, … Olvass tovább

A delfin a fogascetek közé tartozó egyes vízi emlősállatok összefoglaló neve. A delfinek halakkal táplálkoznak. Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak. Összesen 50 fajuk hét családot alkot: a tengerekben élő delfineket három családba soroljuk az édesvízi folyamidelfinek öregcsaládjába pedig további négy delfincsalád tartozik. A delfinek legközelebbi rokonai a szintén a fogascetek közé tartozó nagy ámbráscet, és csőröscetfélék. Magyarországi tilalom Az állatok védelméről és kíméletéről 1998. évi XXVII. törvény 40. § (4) bekezdése … Olvass tovább

Egy, a dél-amerikai esőerdőben élő lombszöcske bocsátja ki a legnagyobb frekvenciájú ultrahangot a rovarvilágban. A Torontói Egyetem kutatói a kolumbiai esőerdőben számos lombszöcskét összegyűjtöttek, majd tanulmányozták ciripelésüket. Mérték a kibocsátott hang frekvenciáját, és elektronmikroszkóppal megfigyelték, milyen mechanizmussal hozza létre a rovar a hangot. A mérések szerint az Arachnoscelis genuszba tartozó lombszöcskék ciripelése a legmagasabb rovaroknál valaha mért … Olvass tovább

A felfedezést az Osztrák Tudományos Akadémia Konrád Lorenz Etológiai Kutatóintézetének tudósai tették. Az egérvilágban is vannak énekes-sztárok, és olyan hímek, amelyek dala kevéssé hat a női nemre, azonban mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy mi a siker titka. Előfordulhat, hogy egy-egy “szótag” kihangsúlyozása a csáberő záloga, ám lehet, hogy a legjobb egérdalnok állhatatosságával tűnik ki, amikor … Olvass tovább

A hatalmas szemű Fülöp-szigeteki majom (koboldmaki) az egyedüli főemlős, amely ultrahanggal kommunikál, olyan magas hangon, hogy az emberi fül azt egyáltalán nem érzékeli. Marissa Ramisier kutató szerint az új felfedezésben az ironikus az, hogy eddig némának gondolták az állatot. „Kiderült, hogy egyáltalán nem csendes élőlényről van szó, tulajdonképpen visít és mi nem is tudtunk róla” – … Olvass tovább